Az állami foglalkoztatás Magyarországon hamarosan érzékelhetően átalakulhat. Több, korábban elismert rendvédelmi szereplő – köztük Bartha Károly, Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter – pozíciója megszűnt, és történetük alapján az sem zárható ki, hogy más, jól fizető rendőrségi, ügyészségi vagy bírósági állásoknál is hasonló folyamatok indulnak el. A jelenséget egy a kollégánkat érintő eset is jól szemlélteti, amelyben a hatékony oknyomozói munka érdekében továbbra sem tárjuk fel kollégánk nevét, mert a Publikuss célja nem a népszerűség, hanem a hatékonyság.

Az alábbi, Fővárosi Törvényszék hőse által a szerkesztőségnek eljuttatott dokumentumból kiderül, hogy a Publikusst és a kollégánkat ért, felülről érkező támadások beleillenek a közelmúltban kiderült, befolyástól szenvedő hivatalok működésébe. Az ORFK rendőr-főkapitány, dr. Balogh Jánostól kezdve, a legfőbb ügyész, dr. Nagy Gábor Bálinton keresztül, a Kúria elnöke, prof. dr. Varga Zs. Andráson át a Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Tatár-Kiss Péter és alárendeltje, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, dr. Zsigó Pál elnök sem volt képes a munkakörét külső befolyást nélkülözve végezni, ami a szakmai mindennapjukra rányomta a pecsétjét.

Bartha Károly volt r. százados nyilatkozatából derülhetett ki a legegyértelműbben, hogy a rendőri állásokat miként és főleg kik tölthették be:

„…a rendőrség életét nagyon mélyen átszőtte a politika és a rendőri vezetés, gyakorlatilag politikai érdekeket szolgált ki tíz, tizenöt évben.”

A statisztikahamisítás az egy rendkívül általános és köztudott dolog volt, ahogy egyébként az aktuális politikai mainstreamnek a kiszolgálása is.

…tehát ahogy mész felfelé a szervezetben, egyre inkább erőteljesebb ez a hatás és egyre komolyabban észreveszed a politikai nyomást és a politikai érdekek kiszolgálását.

…a rendőrséget igenis átszövi a politika. Igenis a politika utasításokat ad arra vonatkozóan, hogy valamit tegyenek vagy valamit ne tegyenek, hogy eljárások milyen irányba menjenek vagy hogy pontosan mi történjen.”

Mindezekből le lehet vonni azt a következtetést, hogy ha a rendőrségen szolgálókat ilyen módon befolyásolni lehetett, akkor az igazságszolgáltatás következő szintjein is, az ügyészség és a bíróság dolgozóit milyen módon szippanthatta be a befolyásolhatóság.

illusztráció forrása: facebook/Németh Zoltán - Győr

Szabó Bence r. százados elmondásából kiderült, hogy kollégánkat is hogyan lehetett meggyanúsítani, vád alá helyezni, majd törvénybe ütközően elítélni, mivel bíróság nem volt hajlandó kétséget kizáró bizonyítékot befogadni:

„Számomra nem elfogadható az, hogy a törvény előtt nem mindenki egyenlő. Hogy lehet az, hogy embereket - akik egyébként nem feltétlenül követtek el egy bűncselekményt – begyanúsítunk és embereket – akik ténylegesen elkövettek bűncselekményt, nem is egyet – nem is nyomozzuk le.” (forrás: youtube/direkt36/egy ideális rendszerben nem kellene itt ülnöm)

forrás: hvg.hu

Gundalf, azaz Hrabóczki Dániel informatikus sem tudott 100%-osan a munkakörére koncentrálni, mivel szintén napi szinten kellett foglalkoznia a külső befolyás elhárításával. Története bemutatta és egyben bizonyítékul szolgált, hogy a titkosszolgálatok belepiszkálnak a hétköznapi emberek mindennapjaiba, úgy ahogy a kollégánkat is tönkre kívánták tenni.

forrás: index.hu

A fenti iraton szereplő dr. Tatár-Kiss Péter és dr. Zsigó Pál elnököket, a legfőbb ügyészt, dr. Nagy Gábor Bálintot és dr. Balogh János ORFK rendőr-főkapitányt is megkerestük az alábbi kérdésekkel, ami általánosságban is érinti az igazságszolgáltatás működését:

1. Kitől és milyen utasítást kapott és/vagy teljesített XXXXXXXXXXXX és ügyeire vonatkozóan?
2. Kit és mire utasított XXXXXXXXXXXX és ügyeire vonatkozóan?
3. Hány ehhez hasonló „kérést” teljesített a szolgálata alatt?
4. Milyen ellenszolgáltatást kapott a „kérések” teljesítéséért?
5. 2026.04.13-tól milyen tervei vannak az állására vonatkozóan?

Egyik igazságszolgáltatásban szolgáló „munkavállaló” sem adott választ vagy cáfolta volna meg akár az ehhez hasonló feltételezéseket, inkább a sunnyogásba menekültek és próbálják a széküket az utolsó percig is megtartani. Egyébként sajtómegkeresésre az Smtv. 9. §-a szerint az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek a médiatartalom-szolgáltatók számára kötelesek elősegíteni a médiatartalom-szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését. Így ezt a törvényt és az Alaptörvény XXIV. cikkét is megsértették, mivel a tisztességes eljárást nem biztosították.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságnak kollégánk jelezte dr. Nagy Attila bíró és elnökének munkakörében elkövetett hivatali visszaélését, illetve a felettes Fővárosi Törvényszék befolyásoltságát, ami ügyben semmiféle vizsgálatot nem indítottak és még az ügyet tetőzve 50.000Ft rendbírsággal is sújtották!

Az Országos Bírósági Hivatalnál kollégánk indítványozta a bírósági vezetők, dr. Tatár-Kiss Péter és dr. Zsigó Pál elnökök vezetői tevékenységének vizsgálatáról szóló 2/2025. (IV. 30.) OBH utasítás 6. § (1) bekezdése alapján a 3. § b) pontja szerinti rendkívüli vezetői vizsgálat elrendelését. Dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke válaszra nem méltatta, hű alkalmazottja érdemben nem kívánt reagálni a panaszokra, lényegében a fentieket tudta „magas szakmai szinten” megfogalmazni.

A Kúriánál kollégánk elnöki panaszban indítványozta az elfogult Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék kizárását, de megkeresésére a Kúria elnöke, Prof. Dr. Varga Zs. András válaszra nem méltatta, egy hű beosztottja a feltűntetett irat szerint érdemi megoldással nem szolgált.

Az eset kapcsán bűncselekmény elkövetése is felmerült, aminek kivizsgálásánál a dr. Fürcht Pál vezette Központi Nyomózó Ügyészség lett volna az illetékes, de az érthetetlenül áttette az ügyet a Békés Vármegyei Főügyészségre, ahol a megküldött bizonyítékot mellőzve rögtön megállapították, hogy „minden rendben” van a bíróságokon, bűncselekmény nem történt!

Korábbi cikkünkben>>> már bemutattuk, hogy kollégánk felkereste az alapügyet felügyelő V. és XIII. Kerületi Ügyészséget, ahol a vezető ügyész, dr. Nagy Gabriella munkaköri befolyásoltságára és az általa elkövetett okirat hamisításra úgy reagált, hogy a biztonságiakkal egyszerűen kidobatta.

A fentiekből mindenki le tudja vonni a következtetést, hogy mennyire működik jogállami módon a rendőrség, ügyészség és a bíróság, ill. ha az állampolgár törvénytelenségbe ütközik, arra milyen segítséget nyújt az igazságszolgáltatásunk. Érdemes még Lázár János építési- és közlekedési miniszter kijelentését is számba venni, mivel ha rajta múlna, visszaállítaná a halálbüntetést. (forrás: 2025. március 27, Kisvárdai lakossági fórum).

Az érintettek mindegyikét a Publikuss Választási autokrácia hibrid rezsimmel barátságért érdemrenddel (Bővebben>>>) tűntette ki, akiknek a jogállami felelősségre vonásuknak meg kell történnie az átalakított, független igazságszolgáltatásban, amihez az Út a Börtönbe Program és a Független Átvilágító Testület szolgál alapul.