A magyar kormány Ukrajnával szemben folytatott politikája valami elképesztő méreteket öltött, ami a kárpátaljai bombázással sem állhatott meg, sőt az előjelek szerint még inkább fokozódni fog. Annak tudatában, hogy Orbán Viktor is orosz irányítás alatt lehet, még érthető is lehet az elfogult politika, de amikor már kárpátaljai magyarok orosz támadásáról van szó és azonnal nem vetnek be minden védelmi stratégiát ellenük, az már tényleg sok! Mindezek tükrében mérjük fel, hogy a hazaiak véleménye valójában mennyire különbözik kormányunk álláspontjától és üzenjük meg a határon túl élő magyaroknak. Ezért megkérjük az olvasókat, hogy SZAVAZZANAK, ne csak a tisztánlátás kedvéért, hanem együttérzésünk kifejezéséért és a kárpátaljaiak lelki támogatása miatt is!

forrás: rmg.co.uk

Az ukrajnaiaknak is meg kell érteniük, hogy a magyar társadalom nagy részének véleménye állami befolyás alatt áll, bár ez nem lehet mentség számukra, mert még a hallgatás is bűnnek számíthat. Magyarországon a 2026-os választásokig az európai jogállamisághoz méltó működés blokkolva van, mivel ne feledjük, hogy az EU megállapította, hogy hazánkban választási autokrácia hibrid rezsimmel¹ működik! A másik befolyásolás pedig a Rogán Művek által a média torzítása, amivel sokakhoz csak az állami propagandával az orosz befolyás jut el, amit szintén kimutatott az Európai Unió jogállamisági jelentése².

forrás: maikurir.hu

„Van egy fontos tanulság: megéri radikálisnak lenni”, még „akkor is, ha nem éred el a radikális célokat, mert akkor legalább van miből engedni”. /Orbán Viktor, Várkert Bazár, 2023. november 13./ Orbán Viktor elismerte, hogy Magyarország nem jogállami alapokon működik, Alaptörvény ellenes és a nemzetközi jog sem érvényes hazánkra, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök háborús bűncselekmények miatti elfogatóparancsáról úgy nyilatkozott, hogy „…a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, és mi nem fogjuk követni az ebben foglaltakat…” /forrás: Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban, 2024.11.22./ Az Alaptörvényünk viszont kimondja, hogy „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját”.

illusztráció

2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, kirobbantva a nyílt orosz–ukrán háborút és nem csak egy különleges hadműveletet. Már egy rövid idő után is a minden nap bemutatott, valóságon alapuló orosz-ukrán háborús akciósorozat szörnyűségei megszokottá válhattak. Érzékeink annyira letompultak, hogy egy lebombázott iskolára is legyintünk, hányat láthattunk már. A korábbi cikkünkben Az ukrán háború igazi arcáról >>> (Figyelem! 18 éven felülieknek! Sokak számára a nyugalmat megzavaró, felkavaró képek következnek!) elevenítsük fel, hogy tudatosodjon bennünk, hogy a háború kezdetétől fogva a szörnyűségek és a halálesetek ugyanazok maradtak!

forrás: dw.com

A nyugati vezetők többsége messze elkerüli a háborús Oroszországot, de úgy tűnik, Szijjártó Péter külügyminisztert ez nem nagyon zavarja, sőt, látogatásain mintha szóba sem kerülne Oroszország felelőssége a háborúban. Szijjártó, aki Ukrajna lerohanása előtt néhány hónappal Barátságért kitüntetést >Bővebben>>> kapott Szergej Lavrov orosz kollégájától, sőt barátjától, amit a háború ellenére sem adott vissza. A Publikuss az eset után megkereste, de miniszterünk inkább büszkén viseli kitüntetését.

forrás: facebook.com/szijjarto.peter.official

Magyarország 2024. július 1-jén átvette az Európai Unió soros elnökségét, Orbán Viktor pedig azonnal békemissziót hirdetett. A miniszterelnök július 2-án Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Ezután Moszkvába ment, hogy megbeszélést folytasson az ukrajnai háború rendezéséről. Röviddel később a miniszterelnök kelet felé vette az irányt, a közösségi oldalán tudatta, hogy pekingi látogatása után ismét felszállt a repülőgépe, amely Washingtonba indult. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok fővárosában július 9. és 11. között találkozót tartottak a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői, itt ötödik állomásként következett a Trump-találkozó. A kormányfő útjait azonban többen mélyen elítélték, mondván, hogy nem is kapott hozzá felhatalmazást az Európai Uniótól.

forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivi

Donald Trump megválasztásával várhattuk, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak, de a beígért nagyszerű csoda elmaradt. Teltek a hónapok, Putyin bevetette a múltbéli titkosszolgálati fogásait és szépen húzhatta az időt. Trump egy éles kanyarral az 50 napos határidejét lecsökkentette pár napra, majd következett az alaszkai találkozó, amit tökéletesen összefoglal az alábbi videó >>>.

forrás: youtube.com/@freeonis

Napjainkban 520-530 magyar származású katona szolgál az ukrán hadseregben, mostanáig pedig 72-77 magyar származású katona halhatott meg az orosz–ukrán háborúban (forrás: Ukrajna budapesti nagykövetsége, 2025.08.25.). A kárpátaljai Munkácsot ért augusztus 21-i rakétatámadást követően Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás is megnyilvánult, ami hatalmas felháborodást váltott ki sokakban. A köztársasági elnök csütörtök reggel a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy mély együttérzését fejezi ki a Munkácsot ért orosz rakétatámadás sérültjeinek, akiknek mielőbbi jobbulást kíván. Majd egy órával az eredeti poszt megjelenése után a köztársasági elnök módosította a szöveget és kivette belőle az orosz szót. Orbán Viktor aznap utasította a belügyminisztert, hogy készítse fel a debreceni és nyíregyházi kórházat a sebesültek fogadására, de ezen kívül más érdemi segítséget nem nyújtott, tovább tölti a nyaralását!

forrás: facebook.com/sulyok.tamas.official

Kárpátalja magyarjainak és az ukránoknak is lelkesítő lehet Churchill alábbi gondolata:

„El fogunk menni a végsőkig. Harcolni fogunk Franciaországban, harcolni fogunk a tengereken és óceánokon, harcolni fogunk egyre növekvő bizalommal és növekvő erővel a levegőben, megvédjük szigetünket, bármibe kerüljön, harcolni fogunk a partokon, harcolni fogunk a leszállópályákon, harcolni fogunk a mezőkön és az utcákon, harcolni fogunk a hegyekben; sohasem adjuk meg magunkat.” /Sir Winston Churchill, Beszéd a Parlamentben, 1940. június 4./

>>> SZAVAZZ >>>

A szavazás, hogy minél szélesebb nyilvánossághoz eljusson, megkértük a köv. híroldalak szerkesztőségét, hogy tegyék azt közzé, ám egyik sem kívánt élni a lehetőséggel, hogy legalább Kárpátalja és Magyarország viszonyát javítsuk:

| Atv | Átlátszó | Direkt36 | 24.hu | Hvg.hu | Index | 444 | Telex |

¹Az Európai Tanács a 7. cikk szerinti eljárás későbbi szakaszában egyhangúlag és a parlament jóváhagyásának birtokában megállapította, hogy Magyarország hatóságai súlyos mértékben és folyamatosan megsértik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. 2022. szeptember 15-én az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a Gwendoline-jelentést, ami kimondta, hogy Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel. A definíció és a való élet szerint is nagyvonalakban ez azt jelenti, hogy a demokratikus intézmények csak látszatkeltés céljából üzemelnek és a tekintélyelvű kormányzati rendszert szolgálják.

²2025. évi jogállamisági jelentés szerint az újságírók továbbra is számos komoly kihívással szembesülnek munkájuk ellátása során. A Szuverenitásvédelmi Hivatal több újságíróval és médiaorgánummal szemben vizsgálatot folytatott állítólagos „külföldi érdekek” „kiszolgálása” miatt. Emellett továbbra is szelektív alapon döntenek arról, hogy kik vehetnek részt a közérdekű rendezvényeken és a sajtókonferenciákon.

Fokozódott az újságírókra és a médiában dolgozó más szakemberekre nehezedő nyomás, akik a munkájuk során továbbra is számos komoly kihívással szembesülnek.

A 2025. évi Médiapluralizmus Monitor továbbra is közepes kockázatú területnek tekinti az újságírók biztonságát.

Nem tett előrelépést a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására irányuló, a médiaszabályozó hatóság függetlenségére vonatkozó európai normákat figyelembe vevő mechanizmusok bevezetése tekintetében.