Az elmúlt években egyre több jogi visszásságok merültek fel, amelyek megrendíthették a polgáraink igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitét. Az EU Gwendoline-jelentése1 és az alábbi közjegyzői szabálytalanság is szemlélteti, hogy a Büntető Törvénykönyv, a Polgári Törvénykönyv, ill. az igazságszolgáltatás problémás rendszere még elő is segíti a törvénytelenségek elsimítását és az igazság földbe tiprását. A végén pedig az eljárást kezdeményező húzhatja a rövidebbet!
Hatszor gondoljuk meg, hogy hazánkban belekezdünk-e egy közjegyzői eljárásba, mivel az egész úgy van törvényekkel leszabályozva, hogy abban a legkedvezőtlenebb helyzetben pont a kérelmező van. Először is a DÁP beharangozásával az állam mindent elektronikussá tett, ami nem igaz, mivel az FMH eljárást azzal nem lehet intézni. 2025-ben az Fmhtv. kötelezi a kérelmezőt papír alapú kapcsolattartásra (személyesen vagy postán) vagy egy olyan e-szignó elektronikus kapcsolattartásra, aminek az éves díja több tízezer forint!
forrás: Google Maps
Tapasztalatunk szerint Budapesten nem találtunk olyan közjegyzőt, ami lelkiismeretesen és alaposan járt volna el, mivel a 12.000Ft min. illetéket keveslik és futószalagon gyártják a sokszor törvénytelen végzéseket. A választási autokrácia átragadt rájuk is, mivel pökhendien, lekezelően állnak az ügyfélhez és egyszerűen szóba sem akarnak állni senkivel. Természetesen soha semmilyen körülmények között nem hibáznak, ha valaki mer és rávilágít a szabálytalanságukra, vérig sértődnek és a fellebbezést minden erejükkel visszatartják, hogy az ne kerüljön törvényszéki bírálat alá. Mindezt az Újpest Jókai utca 2/b alatti dr. Rédling Beáta közjegyző is pofátlanul úgy megteheti, hogy az ügyfél a szolgáltatási díját előre kifizeti neki és utána bármit megtehet, mert a pénzénél van, hatékony szankció pedig nem létezik. A nemzeti cégtár XIII. kerületi, Mosoly utca 37 alatti mini kastélya szerint nagyon rosszul nem is megy neki az üzlet.
forrás: Google Maps
Rédling közjegyző megteheti, hogy formai hiányosságok, eljárási szabálytalanságok, hibák társaságában hozza meg végzését. Megteheti, hogy a nem jogosulttól származó beadványt is elfogadja, pl. „elnéz” egy egyéni vállalkozót természetes személynek. Megteheti, hogy jogszabállyal nem tudja döntéseit alátámasztani. Megteheti, hogy szabálytalanul érkezteti a személyesen leadott iratokat, hogy a későbbiekben a saját maga hibájára hivatkozhasson >felvételhez klikk>>>.
Megteheti, hogy a legrövidebb úton, még szabálytalansággal is továbbpasszoljon ügyeket a bíróság részére, hogy részéről a legkevesebb ügyintézés legyen. Megteheti, hogy saját maga nem végzi el a határozatára beadott ingyenes felülvizsgálatot, hogy az ügyfél károsítására határidő szorítása mellett illetékköteles fellebbezést kelljen beadnia. Megteheti, hogy következmények nélkül összekeverje a kézbesítési kifogást és a rendkívüli ellentmondást. Megteheti, hogy végzést ne objektíven, hanem csupán szubjektív alapokra helyezve, elfogultan hozzon meg. Mindezek után megteheti, hogy még bocsánatot sem kér az általa okozott kellemetlenségek miatt, nemhogy kártérítést ajánlana fel!
forrás: nemzeticegtar.hu
Végül Rédling megteheti még azt is, hogy ha megunta az ügyintézést, akkor putyini módszerrel, a rendőrséggel eltávolíttatja az ügyfelet. A közjegyző IV. Kerületi Rk. rendőreivel valótlan bejelentés alapján próbálta eltávolíttatni az ügyfelet az irodájából. Egyébként a rendőrök feltették a kérdést a közjegyzőnek, hogy mi alapozta meg a rendőrség értesítését, amiből következően Rédling még szabálysértést /Szabs. tv. 175. § (1) – (2)/ is elkövethetett.
A szavazás 2025.07.23-én lezárult.
1 2022. szeptember 15-én az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a Gwendoline-jelentést, ami kimondta, hogy Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel. A definíció és a való élet szerint is nagyvonalakban ez azt jelenti, hogy a demokratikus intézmények csak látszatkeltés céljából üzemelnek és a tekintélyelvű kormányzati rendszert szolgálják. Ezekben a rezsimekben általános választásokat tartanak, de ezek nem érik el a szabadság és a tisztesség demokratikus normáit.
Az EU 2020. évi jogállamisági jelentése nagy port kavart, mivel a nyilvánosság csak átlagosnak, a cégek azonban nagyon alacsony szintűnek érzékelték a bírói függetlenséget. Ehhez képest talán még súlyosabb problémákat vet fel a 2021. évi jogállamisági jelentés. A nyilvánosság továbbra is átlagosnak tartja a bíróságok és bírák függetlenségét; az így vélekedők aránya a 2020. évi 48 %-ról 2021-re 40 %-ra csökkent.
Az Európai Bizottság közzétette a 2022. évi jogállamisági jelentését is, miszerint Magyarországon az aggályok különösen a bírói kinevezésekkel és előléptetésekhez kapcsolódnak, beleértve a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztását is, valamint az ügyek elosztásával és a jutalmazással függnek össze. Aggályok merülnek fel a nyomozások megindításának elmulasztásával vagy a nyomozások lezárásával összefüggésben felmerülő elszámoltathatóság hiányával kapcsolatban.
