Az elmúlt években egyre több jogi visszásságok merültek fel, amelyek megrendíthették a polgáraink igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitét. Az EU Gwendoline-jelentése1 és az alábbi Fővárosi Törvényszéken megesett szabálytalanság is szemlélteti, hogy a Büntető Törvénykönyv és az igazságszolgáltatás problémás rendszere még elő is segítheti a törvénytelenségek elsimítását és az igazság földbe tiprását.
illusztráció forrása: Fővárosi Törvényszék és OBH Média
2019-ben Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár sógora, dr. Tatár-Kis Péter a rubeljobboldal hátszelével kerülhetett a Fővárosi Törvényszék elnöki székébe, aki a törvény erejénél fogva intézheti megrendelésre a politikusok perének asztal alá söprését (lsd. Völner-Schadl ügy). Így még a Btk. és a Ptk. által kimondott bíróságok illetékességéhez sem kellett hozzányúlni, a törvényhez igazították a megfelelő személyt. Külön államot alakíthatott ki magának az S-System biztonsági embereivel, mivel, ha bűncselekményt követtek el azok, bizonyítékkal alátámasztva nem adták ki az elkövetőt a nyomozó hatóságnak. Tatár-Kissnek beleszólása lehet első és másodfokú perek kimenetelére, amire bizonyíték, hogy egy törvényszéki nyilvános ülésen dr. Lévárdi Ferenc elnöknek feltett kérdésre, karba tett kézzel hátradőlt és nevetett:
"Milyen utasításokat kaptak Tatár-Kiss Pétertől, ill. a Fővárosi Törvényszék vezetőségétől a vádlott személyére és az ügyre vonatkozóan?!"
A karba tett kéznek többféle jelentése lehet a kontextustól függően. Alapvetően zárkózottságra utal, minél szorosabb a fogás, annál erősebb a megnyugvásra való törekvés. Az ujjak behajlítása és az ujjbegyek elfehéredése (kimegy a vér a kapillárisokból) növekszik a megtapasztalt harag szintjével szinkronban. Másrészről egy védekező pozíciót vett fel. Ennek oka, hogy önbizalomhiányban szenved, nem hisz a saját képességeiben, igyekszik visszatartani az érzelmeit, védi az intim szféráját. Ezek alapján egyet megállapíthatunk, Lévárdi bírónak vaj lehet a füle mögött a kérdéssel kapcsolatban!
A büntetőeljárás védője pedig a felkészületlenségét már a korábbi, Kirendelt védő 1. rész c. cikkben alátámaszthatta, a nyilvános ülésen pedig lényegében elmondta, hogy:
„Én azt gondolom, hogy ilyen formában én nem szeretném ellátni ennek az Úrnak a védelmét.”
Ennek ellenére a törvényszéki bírók a kizárásáról nem hoztak határozatot, a védő kizárásának lehetősége fel sem merülhetett a felkészületlenségéből és a kötelező védelem ellátásának hiányából?! Ezzel a tanács eljárási szabályszegéssel a kötelező védelem sérelmet szenvedhetett. A fentről jövő utasításnak eleget tehettek, mivel az első fok ítéletét megalapozatlansága ellenére helyben hagyták és a törvénytelen pervitel ellenére semmiféle eljárási hibát nem véltek felfedezni. Megjegyzendő még, hogy a kép- és hangrögzítési kérelemmel nem foglalkoztak, így a jegyzőkönyvvezető azt írhatott bele a hibákkal és hiányosságokkal teli jegyzőkönyvébe, amit csak akart. A kikönyörgött jegyzőkönyvben olyan állítás is szerepelt, ami nem hangzott el vagy jelentős eltéréssel hangzott el, tényeket pedig hibásan közölt. A bíró az ülés végeztével nyomatékosíthatta, hogy a munka el lett végezve, nincs miért nézelődni:
„Berekesztettem a nyilvános ülést, ezért megkérem, hogy távozzon!”
A bíróságnak a tiszteletét és a méltóságát szabály szerint kötelező megtartani, de a bíróknak az nem eshetett le, hogy ez rájuk is vonatkozik, mivel a tárgyalás után hangosan kibeszélték a vádlottat. Amikor észrevették, hogy nyitva maradt az ajtó, a jegyzőkönyvvezető erővel megpróbálta azt becsukni. De nézzük, hogy milyen diszkriminatív állítások hangzott el, ami megkérdőjelezheto az elfogultságot és függetlenséget:
„Az, hogy elment, így a tárgyalásról, nagyon csúnyán meg fogja járni!”
forrás: 444.hu
Mindezeket egybevetve a Fővárosi Törvényszéken és az alá tartozó Pesti Központi Kerületi Bíróságon olyan ítéletek születhetnek, amilyeneket csak akarnak. Sajnálatos módon itt nem az igazságszolgáltatás lehet az elsődleges, azért Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához kell fordulni!
Az ehhez hasonló ügyekről hazánk jogállamiságát vizsgáló Gwendoline-csoport minden esetben tudomást szerez, a problémás jogállamisági jelentés kapcsán pedig visszatartásra kerültek a hazánknak folyósítható EU-s pénzek, amik a gazdaságban folyamatosan inflációt gerjesztenek. Köszönjük dr. Tatár-Kiss Péternek és dr. Lévárdi Ferenc munkájának, hogy a boltok kasszájánál egyre többet fizethetünk, ill. hogy mindig az igazság mellé állnak!
A bírói tanács hozzájárult a médiában való megjelenéshez.
12022.szeptember 15-én az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a Gwendoline-jelentést, ami kimondta, hogy Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel. A definíció és a való élet szerint is nagyvonalakban ez azt jelenti, hogy a demokratikus intézmények csak látszatkeltés céljából üzemelnek és a tekintélyelvű kormányzati rendszert szolgálják. Ezekben a rezsimekben általános választásokat tartanak, de ezek nem érik el a szabadság és a tisztesség demokratikus normáit.
Az EU 2020. évi jogállamisági jelentése nagy port kavart, mivel a nyilvánosság csak átlagosnak, a cégek azonban nagyon alacsony szintűnek érzékelték a bírói függetlenséget. Ehhez képest talán még súlyosabb problémákat vet fel a 2021. évi jogállamisági jelentés. A nyilvánosság továbbra is átlagosnak tartja a bíróságok és bírák függetlenségét; az így vélekedők aránya a 2020. évi 48 %-ról 2021-re 40 %-ra csökkent.
Az Európai Bizottság közzétette a 2022. évi jogállamisági jelentését is, miszerint Magyarországon az aggályok különösen a bírói kinevezésekkel és előléptetésekhez kapcsolódnak, beleértve a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztását is, valamint az ügyek elosztásával és a jutalmazással függnek össze. Aggályok merülnek fel a nyomozások megindításának elmulasztásával vagy a nyomozások lezárásával összefüggésben felmerülő elszámoltathatóság hiányával kapcsolatban.
