Az elmúlt években egyre több jogi visszásságok merültek fel, amelyek megrendíthették a polgáraink igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitét. Az EU Gwendoline-jelentése¹ és az alábbi közjegyzői szabálytalanság is szemlélteti, hogy a Büntető Törvénykönyv, a Polgári Törvénykönyv, ill. az igazságszolgáltatás problémás rendszere még elő is segíti a törvénytelenségek elsimítását és az igazság földbe tiprását.

„A rosszakat el kell ítélni, akik bűnösek, szenvedjenek!” /Oláh Gino/

A jó magyar statisztika szerint hazánkban a cigány kisebbséggel alig van probléma, mivel ugye csak Orbán Viktor különböztethet meg büntetlenül faji alapon embereket, a bűnügy az nem! Ezzel szemben rengeteg probléma lehet már a szociális együttélési szokásaikkal is, amit a hazai igazságszolgáltatás megpróbál az asztal alá söpörni, mivel cigányságunk azért tudja, hova kell hűségesen szavazni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság így tett egy cigány család esetében is, mivel bűncselekményük feljelentésére első körben nem történt semmi, csak a benyújtott panasz és másik kerületbe történt áttétel segített az elítélésükön.

A Terdik Tamás vezette BRFK is hozzájárulhatott az Európai Bizottság által közzétett 2022. évi jogállamisági jelentéséhez, miszerint aggályok merültek fel a nyomozások megindításának elmulasztásával vagy a nyomozások lezárásával összefüggésben. Nem hiába, mivel a BRFK felé megtett feljelentésekből elmaradt nyomozati intézkedések minden esetben adatszolgáltatásra kerültek az EU Gwendoline-jelentéséhez¹. Innét kezdve a boltok kasszáinál történt inflációs döbbenetünk kézzelfoghatóvá válhatott Terdik Tamás rendőrkapitány intézkedései által is, mivel az EU-s pénzek visszatartásra kerültek, ezáltal inflációt gerjesztve. Köszönjük ezt meg Terdik Tamásnak is!

illusztráció részének a forrása: facebook.hu

Bűncselekmény jogerős ítélete viszont lehetővé teszi, hogy a sértett sérelemdíjat követeljen az elkövetőktől! Dr. Keresztesi Ella közjegyző irodának benyújtott Fizetési meghagyásban (FMH) tisztességes tájékoztatás keretében nem adták meg azt a felvilágosítást, hogy egy bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt ne külön illetékkel hozzájuk, hanem az illetékes törvényszékhez lehet fordulni gyorsított perben (2020. évi LXX. törvény). A nagy nehezen kibocsátott, sikertelen FMH-val nehogy azt higgyük, hogy valamit is elértünk, mivel ezek után Fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelmet is be kell nyújtani, hogy a pénzünkből lássunk is valamit és a történetünk lényege csak itt kezdődött, mivel kiderültek a közjegyzői eljárás visszásságai!

Keresztesi irodában Dr. Gombos Evelin közjegyzőhelyettes próbálta vinni a businesst, de úgy elég nehéz, ha az iroda lelke otthagyta a munkahelyét és két friss doktorandusz tologatta a papírokat. A közjegyzői díjat szerénynek ítélhetik a közjegyzők, mivel az első hiánypótlási felhívás után a másodikban olyan tényelemeket is felhozott Gombos, amit az elsőben is közölhetett volna. Így kapott az alkalmon és elutasította a végrehajtási kérelmet. Közben pedig kiderült, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által kiadott nyomtatvány is hibás, mivel azon elektronikusan nem lehet a jelölőnégyzetet beikszelni, de megkeresésre a kamara szerint minden rendben van!

Amikor világosabbnál világosabbá vált, hogy valami nem lehet rendben a közjegyző szakmai csapatával, akkor nem lehetett gyors jogorvoslattal élni, a közjegyző bírósági per mögé bújt, a MOKK pedig csendben maradt. Személyes panasz során a Keresztesi iroda ugyanazt a BRFK-t hívta ki, aki statisztikában úgy intézi a bűnügyeket, hogy azok szépen mutassanak és még egy rendőri túlkapást is foganatosítottak >Klikk: Rendőrgyilkosság valódi okai<, aminek közigazgatási kivizsgálása során a bizonyítékok eltűntek, így az ügy megszüntetésre került. Henrietta és Shila ügyintézők a frissen megszerzett jogi diplomájukkal nem tudták felfogni, hogy az esetről végig felvétel készült, így a valósággal szembeni tanúvallomásuk az hamis tanúzásnak is számíthat!

Második személyes panasztétel során sikerült a sorozatos szabadságát töltő Keresztesi Ellával is összefutni, bár igen keveset lehetett tőle megtudni, mivel vagy csendkirálynőt játszott vagy pszichés problémák merültek fel, de megszólalni nem akart a számára kényes kérdések feltevésénél. Már a nyitása is ügyfélbarát volt, mivel köszönni nem tudott. Az iroda szabálytalanságát alátámasztó papírjait magához ölelve szorongatta és csak a BRFK járőrei előtt derülhetett ki, hogy azon az ügyfél aláírása nem is szerepelt, tehát az elkövetett törvénytelenség bizonyítékká válhatott! Az ügyben szereplők doktori címének visszavonására vizsgálat elrendelése lett indítványozva az érintett egyetemeken.

Az még valahol érthető is lenne, hogy a közjegyzők kevésnek tarthatják a törvényileg megengedhető közjegyzői díjat, de az mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az igazságszolgáltatásunk egyik bástyája egy törvénytelenséggel hulljon el! Minden esetre a Fővárosi Törvényszék hónapokon keresztül ül a fellebbezési ügyön és semmi nem történik!

Összegezve a fenti felvételeken hol hallható az ordibálás, szitkozódás és csapkodás hamis tanúzására alapozó, a BRFK garázdaság szerinti szabálysértés megalapozott gyanúja? Ha BRFK bűncselekményt nem tud valakire ráhúzni, hát kreál egy szabálysértést, ahol úgymond bíróságként is ítélkezhet! Ha viszont a törvénytelenségüket a sajtó meg kívánja szellőztetni, akkor nevetségesen előállnak még egy veszélyes fenyegetés szabálysértési ügyével is! Kérem szépen, választási autokrácia hibrid rezsim esetében semmin ne lepődjünk meg, főleg, ha ezt a rendszert a BRFK feje, Terdik Tamás is kiszolgálhatja!

Ha érdekelnek a hasonló jogi gyakorlatok, nézz bele a 2. részbe <Kattints rá>, hogy egy ügyvéd milyen szinten ment szembe az igazsággal.

¹ 2022. szeptember 15-én az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a Gwendoline-jelentést, ami kimondta, hogy Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel. A definíció és a való élet szerint is nagyvonalakban ez azt jelenti, hogy a demokratikus intézmények csak látszatkeltés céljából üzemelnek és a tekintélyelvű kormányzati rendszert szolgálják. Ezekben a rezsimekben általános választásokat tartanak, de ezek nem érik el a szabadság és a tisztesség demokratikus normáit.

Az EU 2020. évi jogállamisági jelentése nagy port kavart, mivel a nyilvánosság csak átlagosnak, a cégek azonban nagyon alacsony szintűnek érzékelték a bírói függetlenséget. Ehhez képest talán még súlyosabb problémákat vet fel a 2021. évi jogállamisági jelentés. A nyilvánosság továbbra is átlagosnak tartja a bíróságok és bírák függetlenségét; az így vélekedők aránya a 2020. évi 48 %-ról 2021-re 40 %-ra csökkent.

Az Európai Bizottság közzétette a 2022. évi jogállamisági jelentését is, miszerint Magyarországon az aggályok különösen a bírói kinevezésekkel és előléptetésekhez kapcsolódnak, beleértve a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztását is, valamint az ügyek elosztásával és a jutalmazással függnek össze. Aggályok merülnek fel a nyomozások megindításának elmulasztásával vagy a nyomozások lezárásával összefüggésben felmerülő elszámoltathatóság hiányával kapcsolatban.