Az elmúlt években egyre több jogi visszásságok merültek fel, amelyek megrendíthették a polgáraink igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitét. Az EU Gwendoline-jelentése1 és az alábbi közjegyzői szabálytalanság is szemlélteti, hogy a Büntető Törvénykönyv, a Polgári Törvénykönyv, ill. az igazságszolgáltatás problémás rendszere még elő is segíti a törvénytelenségek elsimítását és az igazság földbe tiprását.
A jó magyar statisztika szerint hazánkban a cigány kisebbséggel alig van probléma, mivel ugye csak Orbán Viktor különböztethet meg büntetlenül faji alapon embereket, a bűnügy az nem! Ezzel szemben rengeteg probléma lehet már a szociális együttélési szokásaikkal is, amit a hazai igazságszolgáltatás megpróbál az asztal alá söpörni, mivel cigányságunk azért tudja, hova kell hűségesen szavazni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság így tett egy roma esetében is, mivel az elkövetett bűncselekményének feljelentésére nem történt semmi, a fizetési meghagyással (FMH) kibocsátott sérelemdíjjal azonban elvehető a kedve a további törvénytelenségtől.
forrás: Google Maps
Hatszor gondoljuk meg, hogy hazánkban belekezdünk-e egy közjegyzői eljárásba, mivel az egész úgy van törvényekkel leszabályozva, hogy abban a legkedvezőtlenebb helyzetben pont a kérelmező van. Először is a DÁP beharangozásával az állam mindent elektronikussá tett, ami nem igaz, mivel az FMH eljárást azzal nem lehet intézni. 2025-ben az Fmhtv. kötelezi a kérelmezőt papír alapú kapcsolattartásra (személyesen vagy postán) vagy egy olyan e-szignó elektronikus kapcsolattartásra, aminek az éves díja több tízezer forint!
Tapasztalatunk szerint Budapesten nem találtunk olyan közjegyzőt, ami lelkiismeretesen és alaposan járt volna el, mivel a 12.000Ft min. illetéket keveslik és futószalagon gyártják a sokszor törvénytelen végzéseket. A választási autokrácia átragadt rájuk is, mivel pökhendien, lekezelően állnak az ügyfélhez és egyszerűen szóba sem akarnak állni senkivel. Természetesen soha semmilyen körülmények között nem hibáznak, ha valaki mer és rávilágít a szabálytalanságukra, vérig sértődnek és a fellebbezést minden erejükkel visszatartják, hogy az ne kerüljön az törvényszéki bírálat alá. Mindezt az Újpest Munkásotthon utcai Dr. Gulyás Noémi közjegyző is pofátlanul úgy megteheti, hogy az ügyfél a szolgáltatási díját előre kifizeti neki és utána bármit megtehet, mert a pénzénél van, hatékony szankció pedig nem létezik. A nemzeti cégtár III. kerületi, Bécsi úti ingatlanja szerint nagyon rosszul nem is megy neki az üzlet.
forrás: Google Maps
Gulyás közjegyző megteheti, hogy egy ellentmondást kézbesítési kifogásnak néz. Megteheti, hogy a személyi igazolványon lévő aláírástól teljesen eltérő aláírást elfogad. Megteheti, hogy egy esetben a teljes bizonyító erejű okirat feltételeit (pl. két tanú) számon kéri, másik esetben pedig szemet huny felette. Megteheti, hogy nem tudja kiszámolni a határidők leteltét. Megteheti azt is, hogy bármilyen törvényt a saját szája íze szerint értelmez és az Alaptörvény XXIV. cikke szerint nem indokolja meg a döntését. Megteheti, hogy érzékeny személyes adatokat felületesen kezel és az Adatvédelmi törvénnyel szemben kiadja azt másnak. Megteheti, hogy azt hazudja, hogy nem tudja megnézni az iratot, mert négy napja karbantartás folyik rajta. Megteheti, hogy nem objektíven, hanem az általa szerzett, kérdéses információk alapján hozzon elfogult végzést az ügyfél személye miatt.
forrás: nemzeticegtar.hu
Megteheti, hogy telefonban az ügyfelet végig sem hallgatja, és amikor neki úgy tetszik, ráteszi a kagylót.
Megteheti, hogy csak akkor foglalkozik a fizető ügyféllel, amikor neki jólesik, de még a szándékos károkozás sem áll távol tőle azzal, hogy csak olyan időpontot ad ki, ami a törvényes határidőn túl van, így a legegyszerűbb megoldás lesz két sorban „elkésett” indoklással azt elutasítani.
Megteheti az állami finanszírozású képzésen megszerzett doktori címével, hogy bármi komolyabb kérdésre a köv. legyen a válasza: „Menjen a váróba!” A MOKK-nak jelezzük, hogy az eddigi magas szintű szakmai munkáját a felvételek alapján vélhetően nem képes pszichikai állapota miatt továbbra ellátni. megkérdeztük a MOKK-tól, hogy mennyire értenek egyet az ilyen szintű eljárással, amint megérkezik a válaszuk, itt tesszük közre. Egyébként a MOKK fizetett, külsős média cég által tud csak kitérő választ adni.
Gulyás megteheti azt is, hogy ha megunta az ügyintézést, akkor putyini módszerrel, a rendőrséggel eltávolíttatja az ügyfelet. A IV. Kerületi Rk. rendőrei egyetértettek azzal, hogy a közjegyző törvénytelen eljárása ellen nem lehet fellebbezni és így közrejátszottak abban, hogy eltávolították az ügyfelet az irodájából. Érdekesség még a végére, hogy az ügyfél távozása után a roma rendőrnek az is az eszébe jutott, hogy befejezésül a Btk-ba ütközően az ügyfél becsületét is megsértse. Egyébként a rendőrök feltették a kérdést a közjegyzőnek, hogy mi alapozta meg a rendőrség értesítését, amiből következően Gulyás még szabálysértést /Szabs. tv. 175. § (1) – (2)/ is elkövethetett.
12022. szeptember 15-én az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a Gwendoline-jelentést, ami kimondta, hogy Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel. A definíció és a való élet szerint is nagyvonalakban ez azt jelenti, hogy a demokratikus intézmények csak látszatkeltés céljából üzemelnek és a tekintélyelvű kormányzati rendszert szolgálják. Ezekben a rezsimekben általános választásokat tartanak, de ezek nem érik el a szabadság és a tisztesség demokratikus normáit.
Az EU 2020. évi jogállamisági jelentése nagy port kavart, mivel a nyilvánosság csak átlagosnak, a cégek azonban nagyon alacsony szintűnek érzékelték a bírói függetlenséget. Ehhez képest talán még súlyosabb problémákat vet fel a 2021. évi jogállamisági jelentés. A nyilvánosság továbbra is átlagosnak tartja a bíróságok és bírák függetlenségét; az így vélekedők aránya a 2020. évi 48 %-ról 2021-re 40 %-ra csökkent.
Az Európai Bizottság közzétette a 2022. évi jogállamisági jelentését is, miszerint Magyarországon az aggályok különösen a bírói kinevezésekkel és előléptetésekhez kapcsolódnak, beleértve a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztását is, valamint az ügyek elosztásával és a jutalmazással függnek össze. Aggályok merülnek fel a nyomozások megindításának elmulasztásával vagy a nyomozások lezárásával összefüggésben felmerülő elszámoltathatóság hiányával kapcsolatban.
