Hazánkban igénybe vehetjük az igazságszolgáltatás bármely ágát a rendőrségtől a bíróságig, de tisztességes, jogállami eljárással nem igen fogunk találkozni, sőt az eljárás végén az igazság kiderítése nélkül kijelenthetjük, hogy ez minden volt csak nem igazságszolgáltatás, maximum jogszolgáltatás. Szégyenteljes, hogy akár Budapesten vagy akár Tatabányán is megteheti egy bíró, hogy figyelmen kívül hagy egy minden kétséget kizáró bizonyítékot, mert nem ütheti meg a bokáját, következménye nem lesz. Nyíregyházától Sopronig teljesen természetes, hogy egy bíró a megfelelő szakmai tudás hiányában nem tud vagy nem akar értelmezni egy naponta előforduló beadványt, mint egy igazolási kérelmet, amivel kárt is okoz, mivel a törvénytelen intézkedése miatt illeték ellenében fellebbezni kell, hogy kijavításra kerüljön a hibás munkája. Sorolni lehetne még a rendőrállamunk hibáit és törvénytelenségeit, felelősségre vonás és következmény szinte soha nincsen!
Tatabányai Járásbíróság forrása: Google Maps
A Publikussnak nem egyszerű az élete, ha a választási autokráciánk* feketelistáján szerepel és kormányunk csendőrsége, a Készenléti Rendőrség >Bővebben>>> vidékre is követi, mert a lehallgatások alapján kiderült, hogy pont akkor fogja átvenni az önvédelemre alkalmas riasztópisztolyt, ami egyébként minden szabályt betartva volt szállítva. Ez amúgy hanghatás kiadásán túl másra alkalmatlan volt, Budapesten no-go zónájában viszont jól jöhet volna ilyen önvédelmi eszköz. Bővebben az előzményekről ebben a cikkben >>> olvashatsz.
Komáromi Rendőrkapitányság forrása: Google Maps
Az eljáró és amúgy jogállamisággal szembemenő Komáromi Rendőrkapitányság >Bővebben>>> természetesen pénzbírságot és elkobzást szabott ki a fegyver miatt, de a Szabálysértési törvény alapján erre kifogással lehetett élni és bírósági tárgyalást lehetett kérni. Fenti utasításra vagy egyszerűen bénaságra hivatkozva a Komáromi Rk. ezt nem tette meg, ami törvénytelenségre fel kellett hívni a figyelmét. Nagy nehezen eljött hát a bírósági tárgyalás napja, amikor a közszereplőnek számító dr. Andirkó Péter Tatabányai Járásbíróság bírósági titkára a védekezést nem tartotta szükségesnek sem meghallgatni, sem felolvasni, azt átvette, de a végzés előtt nem olvasta el, sőt szabálytalanul a tárgyaláson nem kihirdette, hanem már az elején előrevetítette a végzés tartalmát. Emellett a szabálysértési tárgyalás szabályai négy pontban megsértésre kerültek, de nézzük és hallgassuk is meg, hogyan ment szembe a jogállamisággal:
1. A tárgyaláson a bíró téves és törvénytelen választ adhatott a kellő törvényi tudása hiányában és/vagy fenti utasításra, amiért el fogja marasztalni a szabálysértés miatt:
„Tudja, hol kellett volna tartani ezt a dobozt? Hátul a csomagtartóba. Akkor nem lenne gond. De mivel ott volt az utastérben, így szól a BM rendelet, hogy gáz. …A hatóság jogszabály alapján el kellett, hogy kobozza.”
Egyetlen törvény vagy rendelet sem létezik, ami a fegyver szállításánál különbséget tesz saját tulajdonú járműnél utastér és raktér esetében. Kérdésemre nem tudta megmondani, hogy melyik BM rendelet mondja ki a szabálytalanságot, amire a végzés indoklása sem tért ki.
2. A tárgyaláson a bíró további téves választ adhatott a kellő törvényi tudása hiányában és/vagy fenti utasításra:
„Mivel az a fegyver lefoglalásra került, elkobozták, törvény szerint ezzel nem tudok mit csinálni.” Emellett levelében megerősítette: „Az elkövetési tárgyat – a pisztolyt – azonban a Szabs.tv. előírásai alapján el KELL kobozni, ezért nem kaphatja vissza.”
Ezzel szemben a Szabs. tv. 8. § (2) kimondja: Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók. Fel kellett volna hívni az érintettet, hogy a lefoglalt dolog megváltását indítványozhatja, de természetesen ez is elmaradt.
Glock 17 illusztráció forrása: eu.glock.com
3. A tárgyaláson dr. Andirkó Péter téves választ adhatott a kellő törvényi tudása hiányában és/vagy fenti utasításra:
„A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.”
Ezzel szemben a Szabs. tv. kimondja: Szabs. tv. 35. § (2) Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában b) a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.
4. Dr. Andirkó Péter Btk. 305. § szerinti hivatali visszaélést követhette el, mivel az ügyben a Rendőrség szabálytalanságáról nem vett tudomást, emellett a kellő törvényi tudása hiányában és/vagy felső utasításra nem a törvényeknek megfelelő végzést hozta.
Tatabányai Törvényszék forrása: birosag.hu
A bírósági titkár a rendőrség pénzbüntetésre irányuló végzését ám megváltoztatta és csak figyelmeztetést alkalmazott, viszont az elkobzást hatályban tartotta, amivel a Komáromi Rendőrkapitányság elfogultságát alátámasztotta, a fentről jövő utasítást megerősítette. Ezzel a bíróság fenti utasításra és/vagy a hazai igazságszolgáltatás többi tagjával szembemenni nem mert, így a törvénytelenséggel szemben gyáván megállapíthatta a szabályos eljárást és a rendőrség jogszerű elmarasztalását. Vajon az éhbérért szolgáló bíróság dolgozóit milyen fentről jövő kérésekkel vagy parancsokkal lehet törvénytelenségre késztetni, azt pontosan nem lehet tudni, de a befolyásolás útját már lehet látni az alábbi ábrán >>>.
Nevetséges, hogy a rendőrség egy európai uniós országban a bíróság felett álljon, sőt bizonyítékkal rendelkezünk, hogy az ügyészség sem tudja ellátni a felügyeleti jogkörét felette. Az említett feketelistából adódóan Rogán Antal minisztériuma közvetlenül a Rendőrséget vagy a Belügyminisztériumot utasíthatta más büntetések mellett a szabálysértés kiszabására is, majd részükről kis hiba csúszhatott a rendszerbe, mivel bíróságra is került az ügy, így ott is rendre kellhetett utasítani a bírót. Így a bírósági titkár megszeghette az eljárás szabályait, sőt hivatali visszaélést is elkövethetett, de minimálisan a Tatabányai Járásbíróság jó hírnevén csorbát ejthetett. Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az igazságügyi szerv jogos érdekeit, illetve jó hírnevét veszélyeztetné (1997. évi LXVIII. törvény 9. § (3) bekezdés).
A szavazás lezárultáig megkereséssel éltünk a Tatabányai Járásbíróság elnöke, dr. Gáll Attila Gábor felé, hogy mennyire ért egyet azzal, hogy dr. Andirkó Péter a törvénytelenségek felett szemet huny és ő maga is törvénytelenséget követ el.
forrás: Kecskemét Online
Orbán Viktor elismerte, hogy Magyarország nem jogállami alapokon működik, Alaptörvény ellenes és a nemzetközi jog sem érvényes hazánkra, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök háborús bűncselekmények miatti elfogatóparancsáról nyilatkozott:
„De az a helyzet, hogy a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően egy-egy döntés esetén. Most egy dolog, hogy fölháborítóan pimasz, mondhatnám cinikus döntés az, amit a Nemzetközi Büntetőbíróság hozott, hogy egy folyamatban lévő konfliktusba, merthogy a Közel-Keleten ez nem zárult le, egy folyamatban lévő konfliktusba avatkozik be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból. Ez önmagában helytelen, a nemzetközi jog gyakorlatilag teljes lejáratását eredményezi, de ráadásul még olaj is lehet a tűzre. Tehát itt nincsen más választás, hanem szembe kell szegülni ezzel a döntéssel. Úgyhogy én még a mai nap során meg is fogom hívni az izraeliek miniszterelnökét, Netanjahu urat egy magyarországi látogatásra, ahol a meghívásban garantálni fogom a számára, hogyha eljön, akkor a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, és mi nem fogjuk követni az ebben foglaltakat…” /forrás: Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban, 2024.11.22./
Az Alaptörvényünk kimondja, hogy „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját”.
* 2022. szeptember 15-én az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a Gwendoline-jelentést, ami kimondta, hogy Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel. A definíció és a való élet szerint is nagyvonalakban ez azt jelenti, hogy a demokratikus intézmények csak látszatkeltés céljából üzemelnek és a tekintélyelvű kormányzati rendszert szolgálják.
Az egészében megjelenített személyek közszereplők, akik közhatalmat gyakorolnak. A közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. A cikk minden állítása bizonyítékolt.
